csak annyit szeretnék mondani, hogy
HATALMAS házibuli esett nálunk.
és nattyon jóvó't.
...
az mennyire édes már,
amikor a francia lakótársad azt mondja neked, hogy
"még csak most ismeretelek meg, és elköltözöl..
..te összetörted a szivemet."

2008 junius 13.

a hetvegre HATALMAS hazibuli varhato nalunk.
orom lesz vasarnap masnaposan takaritani a konyhat, mar erzem.
es itt vannak a Pollaek:)
juheee!.
csokok

2008 június 13

ma váratlanul kortárs táncelőadás lett a programom estére.
nem, nem vagyok kortárstánc rajongó, mert általában nem értem a darabokat.
ami egyébként igazán bosszant, de ennél csak az bosszant jobban,
ha rajtakapom magam, hogy utána a büfében úgy csinálok, mint aki értette.

de ezt ma igen. ez ma pontosan a szívem közepébe talált
pontosan illeszkedett a többi kis puzzle darabhoz.

Akram Khan Company
National Ballet of China:
BAHOK

zenéjét szerezte:Nitin Sawhney


"...we are all travellers. we are all voyagers. born into this world, embodied, we can only move forwards. but we are also carriers. we are all bahok. we carry with us our genetic and cultural inheritance, our experiences, our dreams and aspirations.(...)"
"...are these people really goes anywhere? do they have homes or destinations? perhaps if we keep on moving, home isn't a place anymore. home becomes just an idea, a sentiment, a memory. it's no longer a physical meaning. home becomes your body and your memories-disconnected entirely from the actuality of place.(...)"
"amíg-nem-vagyok-otthon."
"home is where one starts from."

2008 junius 11.

mivel ma egész délután nem működött a MicroStation az irodában,
úgyhogy nem lehetett dolgozni,
na ezért ma "ezt-gondolom-és-ezt-nézd" napot tartok.
Ezt nézd meg:

2008 junius 11.

ezt talaltam ma,

http://aszerk.freeblog.hu/archives/2008/06/09/x_jele_hogy_Magyarorszagon_elsz/

megegyszer mondom, hogy MA,
a hatarido a szinkronblogolasra Junius 9 volt.

En anelkul, hogy tudtam volna errol
Junius 9 ejjel irtam valamit , ami nem pont ez,
de kapcsolodo anyag.
Ugyhogy most bizonyitast nyert szamomra,
hogy en a magyar kozos tudattalanban szorfolok a legtobbet szabadidomben.

es annyit meg azert hozzafuznek,
hogy azok, akik nem erzik jol magukat otthon,
szerintem mindenkepp koltozzenek kulfoldre,
mert lehet, hogy bejon es ott jobb lesz,
es az is lehet, hogy nem jon be,
es kiderul, hogy megsem annyira szar otthon.

na nekem a masodik opcio van,
es a puding probaja is.

es hazudnek, ha azt mondanam nincs bennem felsz,
es akkor is hazudnek, ha azt mondanam, hogy rossz volt kulfoldon elni,
mert semmiert nem adnam egyetlenegy masodpercet sem,
de mostmar tudom hogy ez milyen,
es szeretnem kiprobalni a pudingot,
mert azt gondolom, hogy lehet, hogy regebben nem izlett annyira,
de most lapul a taskamban egy csomo ujabb hozzavalo...

2008 június 11.

az úgy volt, hogy az Anna kitalálta,
amikor Mexico-ban volt,
hogy el akar menni a SasKabaréra a Sasával...
aztán ez egyszercsak tényleg lett is..
szerencsére én is éppen otthon voltam.
fel is öltöztünk rendesen..
le is fényképeztük.
a kétoldalnyi válogatást
a még képekben találjátok.

..
és ok, szerintem tényleg szar
és nagyon elfáradtunk a végére,
és nyilván nem ezzel fogom "etetni" a gyerekeimet
de
az az igazság, hogy ennek az embernek ebben tényleg benne van a szive,
ez kétségtelen...
hogy mi hiányzik belőle, az egy más kérdés..

2008 június 10.

Megint néztem Tv-t.
Gordon Brown-ról volt egy összefoglaló.
Egy obkeltívnek tűnő, az első évet összefoglaló összefoglaló,
amit tátott szájjal bámultam azért, mert bármennyire próbáltam leleplezni, egyszerűen nem éreztem hogy melléhúznak vagy ellene uszítanak.
Nem mesélem el.

Az van, hogy az angolok politikusnak születnek.
Vagy nem is, inkább a politika születik belőlük.

nyilván ennek megvan az ára is, meg az oka is.

éshát nyilván minden nemzetnek, népcsoportnak, rassznak
megvan az az egy,
és megvan az ára is, meg az oka is.
az ára az, amit utálunk bennük, de az most mindegy.
az oka meg egy sokkal hosszabb történet, de az is mindegy most.

és nyilván úgy működik a rendszer mindenszinten a kezdetektől, hogy
a tömeges elfogadáshoz és megtartáshoz,
az ár-érték aránynak megfelelőnek kell lennie,
akkor se kell ha túl drága, akkor se kell ha túl olcsó.
de ez is egy másik történet és nagyon mélyre bele lehet nyúlni,
mindenfélét felölelve, úgyhogy most ezt sem.

de ha mondjuk tanár lennék egy középiskolában,
akkor azt hiszem feladnék egy ilyen feladatot:

Az van, hogy az angolok politikusnak születnek.
Vagy nem is, inkább a politika születik belőlük.
Éppúgy, mint a cigányokból a zene.
A franciákból a .....
Az olaszokból a .....
A németekből a ....
A görögökből a ....
A zsidókból a ....
Az oroszokból a ....
Az arabokból a ....
A spanyolokból a ....
A feketékből a ....
A kínaiakból a ....
A japánokból a ....
A magyarokból a ...
A ....
A ....
A ....

2008 június 9

nem tudom meddig, de

nyár van, nyár
röpke lepke száll
virágra zümmög száz bogár


úgyhogy a hétvégémet vidéken töltöttem.
itt erről következik egy beszámoló, de nevezzük inkább listának:

pénteken éjjel kellemesen felöntöttünk a garatra,
szükségem is volt a csodálatos és méltán népszerű
chips-and-cheese-and gravy-re.

másnap az előre eltervelt program szerint Bromley-ba utaztam viszont,
ami London külváros, de igazándiból már vidék.

Alya társaságában jól beszereztem kétzsáknyi ruhát nyárra a TK MAXX nevű outletben.
tavaly ez a kör szükségszerűtlenségből kifolyólag, éppúgy mint a nyár elmaradt.
és ugyan elköltöttem egy csomó pénzt, de nagyon sokat spóroltam.. cssssss...psssztt

még azt is be kell valljam, hogy a bevásárolt ruhák között véletlenül lapul egy a nagyon vicces és a förtelmes között pengeélen táncoló bugyirózsaszínkékkisvirágos kabát is.
(ld.még:kommentek lentebb)

aztán biciklire pattantunk és irány az erdő. és rájöttem, hogy tényleg van különbség bicikli és bicikli között és jó biciklin ülni és azt tekerni..valahogy nem fárasztó...
és Mejdi biciklije nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon jóóóóóóó....

aztán amikor ez megvolt, akkor kiderült, hogy igazándiból holnap is jó lesz még ott, úgyhogy ott maradtam aludni. főztem vacsorát. megittunk egy üveg bort. és szétbeszéltük a szájunkat. és lefeküdtünk későn.
és jó volt.
volt értelme.. csakmert azt általában nagyon hiányolom az itteni beszélgetésekből..
mármint 100-ból 99-szer.

aztán másnap reggel felkeltünk korán és elmentünk a
Car boot sale-re, mert még sosem voltam.
na ez kicsit olyan, mint nálunk régen a lengyelpiac volt.
csak ezt angolok csináljak angoloknak.
de a fiatalabbak kedvéért, nevezzük hát bolhapiacnak.
na olyan.
odamész a kocsiddal, kipakolod amin szeretnél túladni, mert már nem kell.
másokmeg jönnek és megveszik.
mondjuk 50penny-ért a régi szoknyádat..meg ilyenek...

és jó volt.
újabb ruhadarabok, meg egy teásdoboz, meg egy mackó, ami foltokból van összevarrva (nem vagyok egy plüssállat fanatikus SŐT, de ennek nem bírtam ellenállni), meg egy szemöldökcsipesz, és egy könyv pikáns századfordulókörnyéki rajzokkal.
Alya négy régi széket vásárolt, kb mint a Dupla székei, 15 fontért és még házhoz is szállították.

aztán elbicikliztünk messze, át az erdőn és egy nagy réten.
és már ott is ültünk egy fa alatt másik kedves-csevegős-ismeretlen-ismerkedős emberekkel II.világháborús repülősót nézve, piknikkel a kezünkben.

aztán eltekertünk a kocsmába.
leültünk a kocsma parkjában(!..figyelsz: vidék)
és nyilván be nem állt a szánk.

aztán visszatekerünk,
és én rájöttem, hogy lefelé menni sokkal könnyebb, mint felfelé, nahát!
és ebből mélyfilozófiai szösszenetet is gyártottam hirtelen ott magamban, amit most nem magyarázok itt el, mert eléggé unalmas, mert egyértelmű is....

és aztán eljöttem.
és az orrom teljesen leégett, de mégis sokkal jobb így.
és mindenképp a itteni kedvenc hétvégéim egyike történt.

zárásképp már itthon a kicsit távolabbi helyi pubban, még ittam egy sört az Áronnal és a Csabával. csudajó nyári este volt.

igazándiból csak azt akarom mondani, hogy:
ÉS NYARALNI MÁRPEDIG JÓ!

2008 junius 6.

ehehehehheeeee,
ezt kaptam ma James-tol,
ez volt az email cime:

"Hey Jaa mez, give me the blandest thing on the menu"



merthogy tudni kell,
hogy amikor EZEK itt jol berugnak,
akkor aztan tomnek magukba hazafele fish&chipset,
ahogy mar en is tettem nehanyszor..
de aztan igazandibol masnaposan,
az angol masnapos gyomor az indiait kedveli,
mint ahogy James, azt mar szamtalanszor bebizonyitotta..
ezek az indiaiak itt egy pentek esti mulatozas utan ulnek be az angol etterembe.
kockafordultaval.

ahol a blandest(legsemmitmondobb) thinget kerik a menurol,
ami csak az angol megfeleloje a hottest(legcsiposebb) thing-nek az indiai menun,
ami egyebkent tenyleg annyira csipos, hogy az angol kis cimborak (akik az izek kozul egyedul a csiposet ismerik, mert a tobbi az nem letezik, illetve sult-olaj-iznek hivjak) versenyeznek hogy ki tudja megenni...
es ennek bizony masnap vagy meg aznap este csunya csipos hasmenes a vege..
kb. igy is viselkedhetnek a millionyi indiai etterem egyikeben ebben a csodalatos minden naciot magaba fogado varosban..

"what have you got that is not totally tasteless?"

...
szerintem vigadva sirni sokkal-sokkal jobb, mint sirva vigadni.

2008 junius 5.

ma osszepakoltam az irodaban is.

ami azt jelenti, hogy ket evnyi papirt valogattam szet.

most van egy nagy A3-mas mappam tele skiccekkel.

es egy kicsi boritekom,

amibe azok az osszefirkalt papirok kerultek,

amikre irtam is valamit, ami nem munkaval volt kapcsolatos.

belsovilaggondolatfoszlanyos papirok.

meg a fajlok jonnek majd a kompjuterrol.

osszepakoltam a kis szentelyemet is

a macskakkal,

meg angyalszarnnyal,

meg villogos mellbimbodisszel,

es nehany elrejtett fulbevalot is talaltam persze.

az iroda-tunder fejdiszemet itt hagyom.

a kinai penzisten az uveggyemanttal

meg marad a vegeig a monitor elott,

hatha...

en el sem birom kepzelni,

hogy hogyan lehet

papir es valami-ami-fog-ra

nelkul elni.

de tenyleg nem.

...

tessek fenykep

az office-fairy fejdisszel

(enyem 2006 augusztus 1-tol,

a fiokomban talaltam)

es villogo mellbimboval

(kedves japan kollega

karacsonyi ajandeka nekem)

felszerelkezve

az irodai karacsonyi bulin.

nevessetek Ti is:

2008 június 5.

a fiú meg a lány álldogállnak az éjszakai 29-esen.

a lány nagyon kedves arcú, nagyon nagy seggű.
a fiú nem annyira helyes, de nagyon kedvesnek tűnik.
mindent összevetve egymásnak való kis párocska.
friss kapcsolatnak látszik.
lány keze a fiú nyakára kulcsolva,
fiú keze a lány csípőjén pihen.
csókolóznak.
mosolyognak.
csókolóznak.

áll mellettem egy fiatal lány.
helyes, szőke.
a barátnőjével beszélgetnek.
egyszercsak odafordul a párocskához
és kedves, viccelődős, elismerős hangon azt mondja:
-nna, mostmár elég lesz, rosszul vagyok tőletek.

erre a párocska odanéz.
a fiú elmosolyodik.
a lánynak kicsit zavart lesz a szeme.

a szőke lány azt mondja, ugyanazon a hangon:
-másfél hónapja szakítottam a pasimmal,
hát hogy a fenébe ne gondolnám azt, hogy ez szánalmas...

a fiú kitárja a karját.
(látni nem lát a szerelemtől egyébként, ez egyértelmű,
csak valószínüleg az előző csaja kicsit lazább volt)
a lány keze odakövül a nyakához.
a fiú megpróbálja a lány karját is kitártra fordítani.
(jajjaj)
egy szerencsétlen au-t kap válaszul.
a büntetése ezek felett:
három buszmegállónyi elfordított tekintet
(kezek maradnak a vállakon),
a fiú (úgy csinál, mint aki) nem érti,
puszilgatja és kérdezgeti, mi a baj.
majd a buszról leszállva
(mindannyian ugyanott szálltak le az is vicces volt)
karon húzva elráncigálás.
...
tiszta, érthető.
mindhárom sakk-matt.
...
a csaj barátnője nyerte a játszmát egyetlen mozdulattal,
miközben a történet a végéhez közeledik,
ő egy nagy zacskó M&M's-et szed elő a táskájából
és a barátnője felé nyújtja.

ma ezt a filmet adták, erről nem írnak az újságok.
...
annyira tele van a hasam, hogy alig kapok levegőt még mindig..

2008 juNius 4.

na jo, be kell valljam, hogy
itt ma sutott a nap.
az ablaktalan irodabol csak ebed- es cigiszunetekben eszreveheto,
de akkor igenis erezhetoen melegebb van odakint.
na es most irany a CoventGarden es a vacsora.

csokok

2008 július 4.

mivel EZEK itt mindent fordítva csinálnak,
ígyhát csepppppet sem meglepő,
hogy a nyári időjárás a télit figurázza.
bastards.

...

..és azt sem hiszem el, hogy ma este Tv nézéssel ütöttem el az időt és

1. vacsorához
a "10 évvel fiatalabb" című
remek áváltoztatós műsor arcplasztika műtétjét néztem,
és azt, hogy hogyan faragnak egy fogatlan, valóban lepusztult, kissé alkoholista, de mindenképpen angol fejű nőből,
felpumpált ajkú, magát 42 évesnek gondoló, de valójában nem látszik kevesebbnek, mint 52 (ami egyébként a valós kora is volt, mondjuk többnek látszott), botox-szal beerősített arcú, amerikai milliárdos, ostoba picsa hasonmást.

(nem, nem kapcsoltam el, mert érdekelt)

2. és most pedig az
"én és a világ legszőrösebb emberei" című
dokumentumfilmmel szórakoztatják a nagyközönséget.

A riporter épp most kérdezte szerencsétlen ürgét,
akinek az egész arca,
mondom az EGÉSZ arca csupa szőr, hogy:
-"És mondd Harry, Te mennyire vagy szőrös?"
Harry erre mondjuk okosan csak annyit reagált, hogy:
-"Kicsit túlságosan, azt hiszem"
muhahahahahahahahahhaaaaa....

na és most azt kérdezte, (ez egy barom, de komolyan),
nézegetve Harry szőrtelen kisfiáról készült fotót,
hogyasszongya:
-"Kicsit azért szomorú vagy, hogy a kisfiad nem szőrös?"...

de nem viccelt, komolyan,
ez egy olyan dokumentumfilm, ami közben szomorúnak kéne lenni
és sajnálni szegény embereket, akik csupaszőrösen cirkuszokban dolgoznak, jaj....
meglepő módon van belőlük egy csomó....
de a legidegesítőbb, hogy ez a fszklp riporter rettentően próbálja leplezni,
de ott bujkál valamiféle undor az arcán...

pedig például Harrynek nagyon hosszú, szép sűrű szempillái vannak..
...mondjuk az igaz, hogy nemnagyon látszik a szemöldökétől...

ááááháháhá,
én csak most jöttem rá,
hogy ezt az épp mutatott szőrösarcú fiút Harry-nek hívják....
ehehehehehehhehehehehe...
biztos, hogy Hairy-nek csúfolták az iskolában....
ihihihiihiiihihihhhiiiii.....

na jó most abbahagyom...

2008 június 3.

gondoltam ám, hogy ez lesz.. mármint, hogy inkább ömleni kezd, ahelyett, hogy elapadna... a kényszer elmúltával előtör... ilyen ez... de ígérni inkább nem ígérgetek.

nade, igazándiból ezt akarom:

Mivel a TateModern az irodától fél órányi járóföldre esik, ígyhát ma munki után
(miután még extra másfél órát töltöttem az irodában FatBoySlim videóújrabámulással és realizáltam, hogyha nem kapcsolna le az itthoni gépem azonnal a YouTube-tól már rég YouTube-függő lennék, naszóval ezután) szépen el Temze-mellett-sétáltam odáig, kissé erőltetett menetben, hogy a napi mozgásbetevőm is meglegyen,

hogy megnézzem ezt

(de ha neked is elvigyorodik a szád, és sírásra görbül a szemed attól, hogy azt látod leírva egy cikkben, hogy Tate Modernet, akkor nézd meg mondjuk inkább ezt.)

Természetesen rendre le is fényképeztem.






















ui.:
aki kitalálja, hogy ez a kis részlet, melyik nagy részlet kis részlete,
azok között álombéli tejfölöspoharakat és a pirosarany másik felét sorsoljuk ki,
csak, hogy a tradicióknál maradjunk.

2008 június 2.

az egyik kollégám megtámogatta a God is a DJ "gondolatmenetet" ezzel a remek kis darabbal, mégpedig úgy, hogy soha nem említettem neki.
és szerintem zseniális.

Tessék, lássék:



ui.csak a szokásos,
ha makacskodik, csak refresh gombot neki, amíg csak el nem indul, mert elérhető.

...

uhhh.. meg ezt is megmutatom, most találtam..
semmi köze az előzőhöz..
mármint közvetlenül..

http://www.youtube.com/watch?v=WEeqHj3Nj2c&feature=related

...

és ha még mindig unatkoztok, ajánlom a régi, jól bevált trükköt:
nézegessetek FatBoySlim videókat.
jó lesz megígérem.

2008 június 2.

nna, már csak néhány apró dolog és összepakoltam.
ez volt a hétvégi program.
a pénteki éjszakai piknikkel egybekötött sikertelen szputnyiknézés volt az egyetlen szociális esemény az életemben, de nem bántam.
június elseje van, mostantól itt vagyok egy hónapot, mindenkinek ezt ígértem.
és nagyon jó lesz.

megtöltöttem három marha nagy homeless zippzáras kockás műanyag táskát a dolgokkal, amik már biztos nem kellenek,
és kettő kisebbet, a könyvekkel, meg a cd-dvd kombóval,
na nem mintha anyit vásároltam volna itt... de valahogy lettek.
azt hiszem jövő héten még vennem kell könyveket, hogy még azok is így menjenek haza.

a TimeOut-ok jönnek. Egyszerűen nem volt szívem kidobni őket.
TimeOut-ot nem dob ki az ember és kész és egyébként is annyira szeretem a borítóikat.

Csomagoltam továbbá bögréket, meg cicás tányért,
meg autentikus sörös pint-os poharat, feleset is meg fullosat is újságba és tescos zacskóba.
és csomagoltam kis karácsonyi üveggömböket is egyenként színes magazinba és aztán cipősdobozba karácsony felirattal.

tényleg elégedett vagyok.
holnaptól élek.

és akkor még hirdetést kell feladni a szobára, amit ma elfelejtettem pedig benne a fejemben volt, illetve fel kell hívni a szállítós céget, hogy ezek a remek kis csomagok ne foglalják itt a helyet.
azon még egy kicsit töröm a fejem, hogy a rajzaimat és azt a pontosan öt darab képet, amit festettem hogyan szállíttassam és mikor szedjem le őket a falról, minthogy szeretem őket ott, hüm.

2008 május 31

EZT álmodtam:

és akkor még olyanokra emlékszem, hogy:

-a függöny művház-zöld volt és filc anyagú,

-hogy a málló vakolat nagyonvilágos kék,

-a terasz isteni volt, bár a növények kicsit sárgás-zöldek,

-az ég lilás-narancssárga volt,

-a szobában valami régi mintás tapéta volt,

-a szobakiterjedés-padlás napsütéses barnás-bézses,

-a nagyonrégi konyhabútor kórház-zöld és olajfesték-fehér,

-a beépített kád fala zománc-majdnemfekete-sötétkék,

-a pince cementporos-fehér és poros-zsákvászonszínű,

-középen egy fa "szobainas" leterítve, mögötte egy régi, bézs foszladozó kanapé.

és még olyanokra is, hogy:

--mielőtt a lakásba kerültem, hogy megnézzem, azelőtt valakik ezt felajánlották, olyan üzletkötésféle volt, de teljesen nagyon barátságos, még egy nagy doboz tejfölt is kaptam.

--hogy azt mondták új építésű és meg sem akartam nézni, és nagyon örültem, mikor kiderült, hogy nem is és hogy az egész kicsit málik, meg majd dolgozni kell vele csomót, hogy az legyen, amit látok benne.

--hogy először nagyon örültem, hogy csak akkora, amekkora (7x12 lépés, anyának újságoltam telefonon, és közben mértem le, nem azok a nagy méteres lépések, hanem a nekem normálisak, kb. 55-60cm/lépés)...

aztán felfedeztem a kisszobát, és annak mégjobban elkeztem örülni, hogy tök jó, hogy van külön háló...

aztán felfedeztem a padlást...és nem lehetett tudni, hogy az most a házé közösen vagy kié és akkor mi lett a szobával, ami a helyén volt....és az furcsa érzés volt..

mármint, hogy nem biztos, hogy az enyém..de aztán emlékszem, úgy döntöttem, lesz ami lesz...

a lakás az enyém, ...és az isteni...ezekről meg eddig nem is tudtam, úgyhogy el sem veszítem most őket.....de azért felmértem a lehetőségeket gyorsan, hogy legalább tudjam, de nem volt bennem sajnálkozás, csak kiváncsiság...

--hogy a padlás kicsit olyan volt, mint az Annáéknál a Bermuda, de nagyobb és nyílt belőle még egy helyiség, ott egy bordó kanapé volt, meg asztal csipketerítővel, meg könyvek.

--hogy a kádba rejtett lépcső meglepett.

--hogy a pincében szállt a por a fényben.

--hogy az egészbe valahogy szerelmes voltam, hogy le nem törlődött a mosoly az arcomról, hogy nagyon örültem végig, amíg ott járkáltam és türelmes kiváncsi voltam csak járkáltam benne és nem rohangáltam, és mindent le elmefényképeztem...

2008 május 30.

..és akkor rögtön olyan kérdések merülnek fel,
hogy mi a rosszabb, ha a kedvenc könyveimet cipelik haza mások,
vagy inkább a cd-ket és dvd-ket,
és a cd-k, amin az elmúlt sokév munkái vannak,
azokat rakjam-e bele a csomagba,
és hogy 2 évnyi teljesen hiányos TimeOut gyűjteménnyel mi legyen,
és mi a francért raktam el őket...

na jó, a könyveknek menniük kell...jaj.

csak most jöttem rá, hogy én még sohasem költöztem.
...csak csupán játékból.

2008 május 28.

kedves gyerekek,
az van, hogy egyik lábbal itt lenni a másikkal meg ott, az...
az...
azzal az van, hogy teletömi a fejem mindenféle gondolatokkal..
amik fontosak meg jók is, de nem leírhatók és leírandók.

úgyhogy nem tudom mi legyen, illetve de.

egyrészt magamat ismerve holnapra ez az egész megváltozik.
ha meg nem, akkor most némi szakadozott információközlés következik.

csak szólok.)

ui.:
nem gondoltam meg magam, és nagyon várom.
de ezt az egy hónapot még itt akarom lenni.. és nem ott.
mert azt úgy kell.

2008 május 27.

vissza.
álmos.