ebedszunet..
gyorsan elmondom, hogy:
1.
tegnap volt ket eve, hogy azt irtam ebbe a blogba, hogy megerkeztem ide.
talan errol majd meg irok.
2.
vasarnap, amikor a vonatcsatlakozas kesese (1 ora)
es a vonatcsatlakozas vonatcsatlakozasanak kesese (15 perc)
miatt lekestem a Eurostart Brusszelbol,
akkor, tudvan, hogy vesztenivalom nincs,
viszont eleg pipa voltam,
hat sikerult azt suvoltenem
a hallatlanul paraszt Eurostar jegybeszedo-beengedo (karrirerje csucsan levo) senkihazi senkinek, aki megprobalt bennunket okolni, hogy lekestuk,
mondvan, hogy 20 masik utas bezzeg idert, mi meg biztos csinaltunk ott valami mast...
(taxiztak talan..ami nekem is eszembe jutott, csakhogy egy a remeny hal meg utoljara, masreszt meg foggggalmam sem volt, meg arrol sem hogy merre jutok ki az allomasrol es aztan hogy mennyi ido meg odaerni...na arrol megannyise)...
..szoval azt suvoltottem neki, hogy:
"En nem hiszem el, hogy maga most tenyleg azt probalja mondani, hogy hazudok"
(gondolvan arra, hogy megis mi a feszkes fenet csinalhattam egy allomason, ahol a csatlakozas csatlakozasara varok (amirol egyebkent szo sem volt elotte) es felre van kiirva a vonat, ami nem jon, a cigizes es az idegbeteg fel-ala jarkalas, 5 masodpercenkent tablara nezos, konyvbecsukas es kinyitas, olvasas es a "najo leszarom, hogy nem jon majd lesz valahogy, nyugodt vagyok" imitalasan kivul)
szoval ezt a remek kis mondatot sikerult hangos szavakkal kiejtenem a szamon..
amikor ezzel megvoltam, azert majdnem nagyon elnevettem magam azon, hogy amit az iment mondtam, az milyen hulyeseg mar....
de lagalabbis mennyire mennyire vicces nyolcvanas evek valahogy..:)
nade azert sikerul tovabbra is durcas-merges fejet vagnom, valaki meg atvette a szot, a faszi meg atirta a jegyunket masnapra..
ugyhogy semmi mas dolgom nem volt, csak ujdonsult ismerosommel, a kanadai hegedumuvesz lannyal, keresni egy hotelt, ami nemolyandraga es elmenni a varosba vacsorazni,
ezen kicsit vihoraszni aztan kicsit meghallgatni, hogy miert van a feje a felhok felett es segiteni kicsit kibogozni a szalakat es orulni, hogy orul..
aztan aludni terni, hogy masnap idoben odaerjunk...
ez volt.
aztan mar Londonban csak ugy jutalomkeppen
O rajott, hogy Brusszelben hagyta a bankkartyajat egy automataban.
En meg elvesztettem az berletemet, az angol TB kartyamat, a Tesco-kartyamat es az irodai belepot (egy csomagban orizgettem oket, bankkartya szigoruan szeparalva)
aztan bucsut intettunk es bejeloltuk egymast a Facebookon.
2008-04-30
2008-04-29
2008 április 29.
az történt, hogy 080321-én a Sasa fürdőszobájában,
miközben ő vagy a számítógéppel vagy a sörrel küzdött valahol,
na akkor én...
dokumentáltam egy alkotói folyamatot,
ami ott talált rám, ott a fürdőszobában,
letepert és nem engedett, míg nem játszottunk eleget...
egy pillanatra most azt gondolom, hogy van ott mondjuk talán talán 4 kép, ami egyedül is megállná a helyét...
de azt hiszem, én a folyamatokban hiszek..
meg a percről-percre változásban
úgyhogy nekem ezek, mindenképp együtt érvényesek...
na és még jól meg is rágtam a falatot előre
és aláírogattam minden félét...
úgyhogy most ezt így adom a szátokba...
megtekintés itt a még képekben.
miközben ő vagy a számítógéppel vagy a sörrel küzdött valahol,
na akkor én...
dokumentáltam egy alkotói folyamatot,
ami ott talált rám, ott a fürdőszobában,
letepert és nem engedett, míg nem játszottunk eleget...
egy pillanatra most azt gondolom, hogy van ott mondjuk talán talán 4 kép, ami egyedül is megállná a helyét...
de azt hiszem, én a folyamatokban hiszek..
meg a percről-percre változásban
úgyhogy nekem ezek, mindenképp együtt érvényesek...
na és még jól meg is rágtam a falatot előre
és aláírogattam minden félét...
úgyhogy most ezt így adom a szátokba...
megtekintés itt a még képekben.
2008-04-25
2008 április 25.
azok meg, akik hétvégén is szórakozni vágynak,
és nem csak az unalmas munkaórákban,
azok a kiállítóterem kapujánál legyenek szívesek csengetni,
az épület többi része zárva lesz.
szíves megértésüket előre is köszönjük.
és nem csak az unalmas munkaórákban,
azok a kiállítóterem kapujánál legyenek szívesek csengetni,
az épület többi része zárva lesz.
szíves megértésüket előre is köszönjük.
2008-04-24
2008-04-23
2008-04-22
2008-04-20
2008 április 20 -azoknak, akiket érdekel.
emlékszel, amikor arról írtam, hogy most olyan, mintha a hosszú mondat végén az ember egyszercsak elkezdené befelé szívi a levegőt, hogy folytatni tudja...
történt egy kis bibi.
nem tudom kifújni.
itt állok a tüdőm, a hasüregem, az arcom mind-mind telis tele levegővel.
itt állok és nem bírom kifújni.
nem jön ki egy hang sem a torkomon, csak tátogok.
ha becsukom a számat és nem erőlködöm, akkor ismét felfújódik az arcom.
és feszít.
az egész testem feszít.
és mindeközben egy folyosón állok.
kb 2 méterszéles, a falai kb 6 méter magasak.
fehérre van meszelve.
tudod az az érdesfehér,
ami nyáron a falusi házak oldalán világít a napsütésben.
nincs plafon, üveg van helyette.
felnézek és kék az ég.
nyárkék, felhők is vannak rajta.
van előttem egy ajtó.
egy nehéz, szép sötétre szineződött tölgy,
régi vaspántos ajtó.
az ajtó előtt nagy utazóládák vannak.
egymás hegyén-hátán, kicsit leborulva, kicsit összevissza.
sok.
eltorlaszolják a kijáratot.
tudom, hogy az ajtó a kertbe vezet.
a kertbe, amit jól ismerek.
tudom, hogy a kertben süt a nap és tavasz van.
tudom, hogy a kert végében van egy kapu.
a hátsó kertkapu, ami az erdőbe vezet.
az erdőben meg van egy ösvény.
ösvény, ami levezet a városba.
a városba, ami a tengernél van.
ki kell jutnom azon az ajtón.
és én mit választottam?
na mit?
nem, nem azt, hogy oldalra dobálom a ládákat,
és a lehető leggyorsabban szabaddá teszem a kijáratot.
nem.
én azt választottam, hogy felnyitok egyenként minden utazóládát.
megnézem, hogy mi van bennük.
és megjegyzem a tartalmukat.
és szépen a fal mellé teszem őket.
rendben.
most az egyszer.
csak közben beszorult a tüdőmbe a levegő.
ami nem olyan kellemes.
és meg is vagyok ijedve,
hogy mire végzek ezzel a dögrovással itt.
addigra elered az eső odakint.
de már elkezdtem.
két lehetőségem van.
az egyik:
hogy félbehagyom
és félredobálom a maradék ládákat
és kirohanok.
de ez nem megy.
mert az gondolom,
ha nem fejezem be ezt itt,
azt hiszem sem az esőnek
sem a napsütésnek nem fogok tudni úgy örülni.
és ha félredobálom őket, akkor kupleráj marad,
akkor nem volt értelme végigmenni a házon.
a másik:
hogy végigcsinálom,
hogy összeszorítom a fogam és végigcsinálom.
már nincs sok hátra.
pontosan tudom, hogy hány nap.
és lesz majd könnyebb is,
ha hozzászokom az új körülményekhez.
de közben meg félek, hogy
lehet, hogy esni fog az eső akkor már.
lehet, hogy hideg is lesz.
és lehet, hogy azt fogom gondolni akkor,
hogy teljesen felesleges volt.
hogy majd ülhetek egyedül,
itt a rendben,
amit nem is szeretek,
miközben kint zuhog az eső.
és egyébként is
sokkal könnyebben megtalálom a dolgokat a kuplerájban.
...
azt hiszem abba kell hagynom a pánikolást.
és tennem a dolgomat.
most éppen ládákat pakolok.
egyrészt tudom, hogy kint süt a nap.
látom.
nem vagyok vak.
ez jó.
másrészt itt van ez a halom cucc.
én termeltem.
idáig toltam.
tök jó.
nyilván nem véletlenül gyűjtöttem.
majd biztos lesznek olyan ládák is, amikben rend van már.
és nem kell az egészet kipakolni, csak arrébbhúzni.
és hamarabb kijutok mint gondolnám.
nyugodjak meg végre.
és
LÉLEGEZZ!
az segít.
történt egy kis bibi.
nem tudom kifújni.
itt állok a tüdőm, a hasüregem, az arcom mind-mind telis tele levegővel.
itt állok és nem bírom kifújni.
nem jön ki egy hang sem a torkomon, csak tátogok.
ha becsukom a számat és nem erőlködöm, akkor ismét felfújódik az arcom.
és feszít.
az egész testem feszít.
és mindeközben egy folyosón állok.
kb 2 méterszéles, a falai kb 6 méter magasak.
fehérre van meszelve.
tudod az az érdesfehér,
ami nyáron a falusi házak oldalán világít a napsütésben.
nincs plafon, üveg van helyette.
felnézek és kék az ég.
nyárkék, felhők is vannak rajta.
van előttem egy ajtó.
egy nehéz, szép sötétre szineződött tölgy,
régi vaspántos ajtó.
az ajtó előtt nagy utazóládák vannak.
egymás hegyén-hátán, kicsit leborulva, kicsit összevissza.
sok.
eltorlaszolják a kijáratot.
tudom, hogy az ajtó a kertbe vezet.
a kertbe, amit jól ismerek.
tudom, hogy a kertben süt a nap és tavasz van.
tudom, hogy a kert végében van egy kapu.
a hátsó kertkapu, ami az erdőbe vezet.
az erdőben meg van egy ösvény.
ösvény, ami levezet a városba.
a városba, ami a tengernél van.
ki kell jutnom azon az ajtón.
és én mit választottam?
na mit?
nem, nem azt, hogy oldalra dobálom a ládákat,
és a lehető leggyorsabban szabaddá teszem a kijáratot.
nem.
én azt választottam, hogy felnyitok egyenként minden utazóládát.
megnézem, hogy mi van bennük.
és megjegyzem a tartalmukat.
és szépen a fal mellé teszem őket.
rendben.
most az egyszer.
csak közben beszorult a tüdőmbe a levegő.
ami nem olyan kellemes.
és meg is vagyok ijedve,
hogy mire végzek ezzel a dögrovással itt.
addigra elered az eső odakint.
de már elkezdtem.
két lehetőségem van.
az egyik:
hogy félbehagyom
és félredobálom a maradék ládákat
és kirohanok.
de ez nem megy.
mert az gondolom,
ha nem fejezem be ezt itt,
azt hiszem sem az esőnek
sem a napsütésnek nem fogok tudni úgy örülni.
és ha félredobálom őket, akkor kupleráj marad,
akkor nem volt értelme végigmenni a házon.
a másik:
hogy végigcsinálom,
hogy összeszorítom a fogam és végigcsinálom.
már nincs sok hátra.
pontosan tudom, hogy hány nap.
és lesz majd könnyebb is,
ha hozzászokom az új körülményekhez.
de közben meg félek, hogy
lehet, hogy esni fog az eső akkor már.
lehet, hogy hideg is lesz.
és lehet, hogy azt fogom gondolni akkor,
hogy teljesen felesleges volt.
hogy majd ülhetek egyedül,
itt a rendben,
amit nem is szeretek,
miközben kint zuhog az eső.
és egyébként is
sokkal könnyebben megtalálom a dolgokat a kuplerájban.
...
azt hiszem abba kell hagynom a pánikolást.
és tennem a dolgomat.
most éppen ládákat pakolok.
egyrészt tudom, hogy kint süt a nap.
látom.
nem vagyok vak.
ez jó.
másrészt itt van ez a halom cucc.
én termeltem.
idáig toltam.
tök jó.
nyilván nem véletlenül gyűjtöttem.
majd biztos lesznek olyan ládák is, amikben rend van már.
és nem kell az egészet kipakolni, csak arrébbhúzni.
és hamarabb kijutok mint gondolnám.
nyugodjak meg végre.
és
LÉLEGEZZ!
az segít.
2008 április 20.
ui.:
a mellékelt számot
(ImogenHeap-Headlock)
egyszercsak elkezdte játszani a wurlitzer az agyamban,
miközben az alábbi dolgokon törtem a fejem.
és még soha ezelőtt nem láttam ezt a videót.
nade, úgy találom,
hogy tökéletesen passzol.
szöveg és kép is.
úgyhogy, ha nincs kedved olvasni,
nézzél inkább tévét.
csók.
a mellékelt számot
(ImogenHeap-Headlock)
egyszercsak elkezdte játszani a wurlitzer az agyamban,
miközben az alábbi dolgokon törtem a fejem.
és még soha ezelőtt nem láttam ezt a videót.
nade, úgy találom,
hogy tökéletesen passzol.
szöveg és kép is.
úgyhogy, ha nincs kedved olvasni,
nézzél inkább tévét.
csók.
2008 április 20.
ma beköltözött az új lakótársunk.
új-zélandi,
icipicit hasonlít Gollamra,
és úgy tűnik nagyon kedves fickó.
úgyhogy megint minden rendben,
ismét két (kettő) pasival lakom együtt.
világbéka.
új-zélandi,
icipicit hasonlít Gollamra,
és úgy tűnik nagyon kedves fickó.
úgyhogy megint minden rendben,
ismét két (kettő) pasival lakom együtt.
világbéka.
2008-04-19
2008 április 19.
Tegnap este:
-részt vettem egy szervezett irodai üresbeszélgetős partin, egyetlen dologgal a fejemben: MENEKÜLJ!
-leolvastam a BigBen-ről az időt.
-felhívtam anyát és beszélgettünk.
-felhívtam a Danit, a Beat, az Annát és elmondtam nekik MENNYIRE NAGYON hiányoznak és nevettünk.
-felhívtam a Sasát is ő éppen Marseilleben volt a csajával valami buszon, és nem volt nagyon "deörülökhogyhallak" a hangja, visszafogott "örülökhogyhallakdeittacsajom" hangja volt...
hmmm, oh, jaj, bazzeg...
-találkoztam a Pannival és jól berugtam.
-végiggyalogoltam a CharingCrosson miközben valami pie-t ettem és azt hiszem dühös voltam erre a városra.
-elgondolkoztam, hogy felhívom a James-t hogy merre vannak Didie-vel, de a bortól annyira csókolózhatnékom volt, hogy úgy döntöttem inkább nem.. mert a végén még megcsókolom Didiét...és akkor sosem kaparom le magamról többet
-néztem, ahogy újságot fúj a szél az autókerekek között.
-néztem, ahogy elhúz mellettem egy RollsRoyce.
-nagyon hiányzik a napfelkelte egy átmulatott éjszaka után Budapesten.
-a buszon gitározott egy feka pasi.
-mellettem az ülésen aludt egy öreg indián... lerajzoltam... közelről..
néhány percig ott a buszon ez az öreg alvó indián és én egy család voltunk.
-1-re itthon voltam.
-részt vettem egy szervezett irodai üresbeszélgetős partin, egyetlen dologgal a fejemben: MENEKÜLJ!
-leolvastam a BigBen-ről az időt.
-felhívtam anyát és beszélgettünk.
-felhívtam a Danit, a Beat, az Annát és elmondtam nekik MENNYIRE NAGYON hiányoznak és nevettünk.
-felhívtam a Sasát is ő éppen Marseilleben volt a csajával valami buszon, és nem volt nagyon "deörülökhogyhallak" a hangja, visszafogott "örülökhogyhallakdeittacsajom" hangja volt...
hmmm, oh, jaj, bazzeg...
-találkoztam a Pannival és jól berugtam.
-végiggyalogoltam a CharingCrosson miközben valami pie-t ettem és azt hiszem dühös voltam erre a városra.
-elgondolkoztam, hogy felhívom a James-t hogy merre vannak Didie-vel, de a bortól annyira csókolózhatnékom volt, hogy úgy döntöttem inkább nem.. mert a végén még megcsókolom Didiét...és akkor sosem kaparom le magamról többet
-néztem, ahogy újságot fúj a szél az autókerekek között.
-néztem, ahogy elhúz mellettem egy RollsRoyce.
-nagyon hiányzik a napfelkelte egy átmulatott éjszaka után Budapesten.
-a buszon gitározott egy feka pasi.
-mellettem az ülésen aludt egy öreg indián... lerajzoltam... közelről..
néhány percig ott a buszon ez az öreg alvó indián és én egy család voltunk.
-1-re itthon voltam.
2008-04-17
2008 április 17
vámpírok a photoblogban.
igen nagyon többszinten szórakoztató vagyok.
..
még szerencse, mert különben azt hiszem most meghalnék az unalomtól.
..
az jutott eszembe, hogy világgá megyek,
de aztán rájöttem, hogy már világgá mentem.
úgyhogy ez már megvolt.
most mi legyen?
igen nagyon többszinten szórakoztató vagyok.
..
még szerencse, mert különben azt hiszem most meghalnék az unalomtól.
..
az jutott eszembe, hogy világgá megyek,
de aztán rájöttem, hogy már világgá mentem.
úgyhogy ez már megvolt.
most mi legyen?
2008 április 17.
csak azon gondolkoztam,
hogy vajon Enya volt-e Vangelis felesége....
..
ld.: filmarchívum: vangelis felesége
hogy vajon Enya volt-e Vangelis felesége....
..
ld.: filmarchívum: vangelis felesége
2008-04-16
2008 április 16
több dolog is történt a napokban.
először is tegnap a telefonom beleesett a kávéba,
miközben azt próbálgattam, hogy pont modul a bögre peremével...
az is volt, pont odapasszolt, csak meglöktem egy kicsit véletlenül.
mégis, ki az a hülye, aki azzal szórakozik, hogy a bögréje, meg a telefonja modul-e?
most ragadnak a gombjai...
azon gondolkozom,
hogy kiveszem az aksit meg a kártyát és megmosom.
hülyeség mi?
sokat nem ronthat.
hmm?
másodszor pedig ma elhatároztam,
hogy legközelebb tényleg fejen rugom azt a srácot,
aki úszószemüvegben beúszik a tempózó lábaim közé.
punktum.
kutyavilág jön.
először is tegnap a telefonom beleesett a kávéba,
miközben azt próbálgattam, hogy pont modul a bögre peremével...
az is volt, pont odapasszolt, csak meglöktem egy kicsit véletlenül.
mégis, ki az a hülye, aki azzal szórakozik, hogy a bögréje, meg a telefonja modul-e?
most ragadnak a gombjai...
azon gondolkozom,
hogy kiveszem az aksit meg a kártyát és megmosom.
hülyeség mi?
sokat nem ronthat.
hmm?
másodszor pedig ma elhatároztam,
hogy legközelebb tényleg fejen rugom azt a srácot,
aki úszószemüvegben beúszik a tempózó lábaim közé.
punktum.
kutyavilág jön.
2008 április 16.
hmm..
még mindig egy spanyol gitároshoz szeretnék feleségül menni..
(legalább egy rövid kis időre.)
..ennek a csajnak a klipben elég borzalmas a cipője...
ui.:photoblogban rrremek képek.
..
ld.: filmarchivum: na ezt a számot majdnem...
még mindig egy spanyol gitároshoz szeretnék feleségül menni..
(legalább egy rövid kis időre.)
..ennek a csajnak a klipben elég borzalmas a cipője...
ui.:photoblogban rrremek képek.
..
ld.: filmarchivum: na ezt a számot majdnem...
2008-04-14
2008 április 14.
na jó, meggondoltam magam (tipikus),
elmondom itt.
de csak nagyvonalakban, semmi részletezés.
gondolom, minden embernek van olyan, (ha nincs akkor bocs),
hogy megpróbálja magát definiálni.
nekem a mesék, a történetek meg a képek segítenek.
(jaaaaj, tudom...nem valami egyedi)
nagyon.
és mindegy, hogy írva vannak, vagy valakinek az élete...vagy mittudomén.
mindegy.
elárulom azt a titkomat, hogy például nemnagyon bírok ki 15 percnél többet könyvesboltban, vagy könyvtárban mégpedig azért mert gyakorlatilag fizikailag rosszul leszek
a feldobódottságtól...tényleg.
a részletekbe és a tünetcsoportba majd személyesen avatok be minden kedves érdeklődőt.
a kiállításokon kicsit más a helyzet, de ott is van bennem történés...általában valami végtelen boldogság és szomorúság egyszerre...már többször bőgtem múzeumban és nem elkeseredésemben..csak mert nem talált magának ez a dolog kiutat..máshogy
úgyhogy életem során már csomó-csomó dolgot kapcsoltam már össze a fejemben és még fogok is. adtam magamnak neveket és adtam másoknak, írtam le történéseket képekkel, csak a jobb érthetőség végett..(ezt mindeki tudja, aki már beszélgetett velem.) és segítettem történeteket környezetváltozással vagy más megvilágítással....
próbáltam nem csinálni ezt, de nem megy másképp. ez van.
nos az erdő boszorkányának ez énesetemben semmi köze a "valós" mágiához.
és nem is sajátítom ki magamnak a kifejezést, mert nem egy olyan hú, de megismételhetetlen jelkép. ezért is definiáltam így én magam valaki mást is, akiről "névtelen" mesélt nekem..
és ami most félreértésekhez vezet..
de itt ebben az univerumban, ami rólam szól és már sokkal régebben került bele a fent említett mesebeli öndefinició, igenis rosszul esik, ha valaki összekutyulja a dolgokat..
valaki, aki pedig pontosan tudja, hogy mit miért mondok.
véresen komolyan megküzdöttem, azért, az elmúlt két évben, hogy új-régi képet (és nem nevet, a nevét nem árulom el) találjak magamban magamnak magamról. hogy rájöjjek, hogy ki is vagyok a sok hülyeségem alatt, ami rámrakódott az évek folyamán. és ez jött.
ezért veszem véresen komolyan.
most ez a mesehős van ... tegnap nem ez volt, holnap majd nem ez lesz.
és mindezek felett teljesen tudok úgy csinálni, mintha normális lennék.)
elmondom itt.
de csak nagyvonalakban, semmi részletezés.
gondolom, minden embernek van olyan, (ha nincs akkor bocs),
hogy megpróbálja magát definiálni.
nekem a mesék, a történetek meg a képek segítenek.
(jaaaaj, tudom...nem valami egyedi)
nagyon.
és mindegy, hogy írva vannak, vagy valakinek az élete...vagy mittudomén.
mindegy.
elárulom azt a titkomat, hogy például nemnagyon bírok ki 15 percnél többet könyvesboltban, vagy könyvtárban mégpedig azért mert gyakorlatilag fizikailag rosszul leszek
a feldobódottságtól...tényleg.
a részletekbe és a tünetcsoportba majd személyesen avatok be minden kedves érdeklődőt.
a kiállításokon kicsit más a helyzet, de ott is van bennem történés...általában valami végtelen boldogság és szomorúság egyszerre...már többször bőgtem múzeumban és nem elkeseredésemben..csak mert nem talált magának ez a dolog kiutat..máshogy
úgyhogy életem során már csomó-csomó dolgot kapcsoltam már össze a fejemben és még fogok is. adtam magamnak neveket és adtam másoknak, írtam le történéseket képekkel, csak a jobb érthetőség végett..(ezt mindeki tudja, aki már beszélgetett velem.) és segítettem történeteket környezetváltozással vagy más megvilágítással....
próbáltam nem csinálni ezt, de nem megy másképp. ez van.
nos az erdő boszorkányának ez énesetemben semmi köze a "valós" mágiához.
és nem is sajátítom ki magamnak a kifejezést, mert nem egy olyan hú, de megismételhetetlen jelkép. ezért is definiáltam így én magam valaki mást is, akiről "névtelen" mesélt nekem..
és ami most félreértésekhez vezet..
de itt ebben az univerumban, ami rólam szól és már sokkal régebben került bele a fent említett mesebeli öndefinició, igenis rosszul esik, ha valaki összekutyulja a dolgokat..
valaki, aki pedig pontosan tudja, hogy mit miért mondok.
véresen komolyan megküzdöttem, azért, az elmúlt két évben, hogy új-régi képet (és nem nevet, a nevét nem árulom el) találjak magamban magamnak magamról. hogy rájöjjek, hogy ki is vagyok a sok hülyeségem alatt, ami rámrakódott az évek folyamán. és ez jött.
ezért veszem véresen komolyan.
most ez a mesehős van ... tegnap nem ez volt, holnap majd nem ez lesz.
és mindezek felett teljesen tudok úgy csinálni, mintha normális lennék.)
2008-04-13
2008 április 13.
azt álmodtam, hogy ki kell festenem valakinek a lakását.
és nem a színekről volt szó, hanem a konkrét elvégzendő munkáról.
ami még rendben is lett volna.
mielőtt nekiláttam volna kiszedtem a festőhengeremet (mert olyanom is volt:)
és Ő is kipakolt valami festőcuccokat, hátha szükségem lesz rájuk.
hamar ki is derült, hogy az ő cuccai sokkal jobbak.
azt mondta használhatom őket.
átöltöztem és gondoltam az előszobával kezdek.
de kiszállt belőlem minden lelkesedés, amikor láttam, hogy egyáltalán nincs elpakolva.
hogy a cipők szanaszét, hogy a kabátok a fogasokon, a fogasok meg a falakon.
és mocsok volt és szürkeség.
és azt éreztem most mondok nemet, el sem kezdem.
és már éreztem is, hogy nő bennem a hiszti,
és úgy érzem majd megint kidobtam egy csomó energiát az ablakon.
vagy nekikezdek, de neki is segítenie kell.
csak és kizárólag úgy fog menni.
és nem a színekről volt szó, hanem a konkrét elvégzendő munkáról.
ami még rendben is lett volna.
mielőtt nekiláttam volna kiszedtem a festőhengeremet (mert olyanom is volt:)
és Ő is kipakolt valami festőcuccokat, hátha szükségem lesz rájuk.
hamar ki is derült, hogy az ő cuccai sokkal jobbak.
azt mondta használhatom őket.
átöltöztem és gondoltam az előszobával kezdek.
de kiszállt belőlem minden lelkesedés, amikor láttam, hogy egyáltalán nincs elpakolva.
hogy a cipők szanaszét, hogy a kabátok a fogasokon, a fogasok meg a falakon.
és mocsok volt és szürkeség.
és azt éreztem most mondok nemet, el sem kezdem.
és már éreztem is, hogy nő bennem a hiszti,
és úgy érzem majd megint kidobtam egy csomó energiát az ablakon.
vagy nekikezdek, de neki is segítenie kell.
csak és kizárólag úgy fog menni.
2008-04-12
2008 április 12.
az úgy történt,
hogy decemberben hazamentem
és elmentünk a Pollával a Jelenbe,
ott összefutottunk Anitával és Christop-fal véletlenül.
aztán voltak ott még mások is,
például két másik lány sapkában hitte azt,
hogy ők aztán most megütötték a szexi etalont.
mi meg kinevettük őket.
ez történt.
odaraktam a fotókat a fotóblogra.
hogy decemberben hazamentem
és elmentünk a Pollával a Jelenbe,
ott összefutottunk Anitával és Christop-fal véletlenül.
aztán voltak ott még mások is,
például két másik lány sapkában hitte azt,
hogy ők aztán most megütötték a szexi etalont.
mi meg kinevettük őket.
ez történt.
odaraktam a fotókat a fotóblogra.
2008-04-11
2008-04-10
2008 április 10.
na, megjártuk jelentem.
újra Londony.
Minden rendben volt.
Josephin-ben kicsit erősen működött a kínai erőszakhatalom,
de túléltük.
...
frissítés a photoblogban történt.
link oldalt.
újra Londony.
Minden rendben volt.
Josephin-ben kicsit erősen működött a kínai erőszakhatalom,
de túléltük.
...
frissítés a photoblogban történt.
link oldalt.
2008-04-05
2008 április 5.
Újabb hétvégebeáldozás következik most a cég oltárán,
Amman,
szombati repüléssel,
vasárnap-hétfői-(keddi) csodálatos egyeztetéssel,
a csodálatos ablaknélküli tárgyalóban
szerdai (vagy keddi) repüléssel.
aranykalitka ez és egyre jobban zavar.
De nem sír a szám, okokok.
De most éppen úgy érzem,
mintha egyáltalán nem lenne életem.
Egy egy ilyen hétvégi kis kirándulás gyakorlatilag két hetet kiránt az életemből,
az előtte való nagy hajtással, aztán a szombat az időeltolódással és későn érkezéssel, aztán a vasárnap hajnalban keléssel, és már a gondolattól is ideges leszek, hogy tényleg nincs ablaka a tárgyalóiknak.
De tudooom, remek tapasztalat, és isteni bizniszklasszon repülni és ott azért már tényleg meleg tavasz van, amit este azért még mindig lehet élvezni.....és most biztos külön szobám is lesz.)
...de inkább szüszmötölnék itthon az ecsetekkel, vagy elmennék jól berugni a kis ismerőseimmel és megismerkedni mindenféle arcokkal...itt valahogy mindig beszélnek hozzád, ha kocsmázol.
szóval csók mindenkinek,
megyek pakolni a James bőröndjét...mert nekem nincsen.)
Amman,
szombati repüléssel,
vasárnap-hétfői-(keddi) csodálatos egyeztetéssel,
a csodálatos ablaknélküli tárgyalóban
szerdai (vagy keddi) repüléssel.
aranykalitka ez és egyre jobban zavar.
De nem sír a szám, okokok.
De most éppen úgy érzem,
mintha egyáltalán nem lenne életem.
Egy egy ilyen hétvégi kis kirándulás gyakorlatilag két hetet kiránt az életemből,
az előtte való nagy hajtással, aztán a szombat az időeltolódással és későn érkezéssel, aztán a vasárnap hajnalban keléssel, és már a gondolattól is ideges leszek, hogy tényleg nincs ablaka a tárgyalóiknak.
De tudooom, remek tapasztalat, és isteni bizniszklasszon repülni és ott azért már tényleg meleg tavasz van, amit este azért még mindig lehet élvezni.....és most biztos külön szobám is lesz.)
...de inkább szüszmötölnék itthon az ecsetekkel, vagy elmennék jól berugni a kis ismerőseimmel és megismerkedni mindenféle arcokkal...itt valahogy mindig beszélnek hozzád, ha kocsmázol.
szóval csók mindenkinek,
megyek pakolni a James bőröndjét...mert nekem nincsen.)
én annyira hülye vagyok,
hogy mert mindig szombaton repülünk
kimentem a repülőtérre (1,5 óra)
megmutattam a jegyemet a becsekkolásnál
és ott megmondták, hogy most az egyszer vasárnap repülünk.
aztán kimentem a repülőtér elé
jól kivihogtam magam
és visszajöttem a házunkba (1,5 óra).
mostpedig elmegyek és megnézem ezt a hétvégét mégiscsak.
hogy mert mindig szombaton repülünk
kimentem a repülőtérre (1,5 óra)
megmutattam a jegyemet a becsekkolásnál
és ott megmondták, hogy most az egyszer vasárnap repülünk.
aztán kimentem a repülőtér elé
jól kivihogtam magam
és visszajöttem a házunkba (1,5 óra).
mostpedig elmegyek és megnézem ezt a hétvégét mégiscsak.
2008-04-04
2008 április 4.
Tegnap reggel nagy jókedvemben elbeszélgettem a Tesco-s pénztárossal.
-Hello, hogy vagy? (Hello, how are you?)
-Hello, köszi, Te?
-Zacskó kell? (Do you need a carrybag?)
-Nem, köszi.
..beüti...
-Tescokártyád van? (Have you got a Tesco Clubcard at all?)
-Igen
..szkennelünk..
..kártyás fizetés..
-Üssed be a PIN kódot. (PIN number, please)
(ütöm és kérdezek)
-Te nem unod, hogy minden reggel ezt kérdezed, pont ebben a sorrendben?(mosolygok)
-Hát, de.. lehet, hogy váltanom kéne már 8 éve (..bazzzeeeg..) ezt csinálom.(mosolyog)
-Hát lehet, hogy kicsit az is segítene, ha sorrendet változtatod meg, nem?
-áááá, már megpróbáltam mindent...
-hmmm... hát akkor lehet, hogy igazad van...
-Na, jól van, akkor mostmár szia.
-Köszi, szia.
Ma reggel is ott vásároltam (minden reggel ott vásárolok, khmm), ma is Ő volt.
-Hello, hogy vagy? (Hello, how are you?)
-Hello, köszi, Te?
-... (nyúl a zacskóért)
-Köszi, nem kell zacskó
-... (teljesen máshol jár a feje)
..közben visszamegyek kicserélni a vizemet egy másikra, Ő sajnálja
visszaérek a sütim egy nagy zacskóban figyel.
beüti...
-...
-Jaj, várj, van klubkártyám.
-...
..kártyás fizetés
-...
beütöm a PIN kódot
-Köszi, szia (Thank you, good bye) (mosolyog)
-Köszi, szia (mosolygok)
Ma ki volt benne kapcsolva a robot.
-Hello, hogy vagy? (Hello, how are you?)
-Hello, köszi, Te?
-Zacskó kell? (Do you need a carrybag?)
-Nem, köszi.
..beüti...
-Tescokártyád van? (Have you got a Tesco Clubcard at all?)
-Igen
..szkennelünk..
..kártyás fizetés..
-Üssed be a PIN kódot. (PIN number, please)
(ütöm és kérdezek)
-Te nem unod, hogy minden reggel ezt kérdezed, pont ebben a sorrendben?(mosolygok)
-Hát, de.. lehet, hogy váltanom kéne már 8 éve (..bazzzeeeg..) ezt csinálom.(mosolyog)
-Hát lehet, hogy kicsit az is segítene, ha sorrendet változtatod meg, nem?
-áááá, már megpróbáltam mindent...
-hmmm... hát akkor lehet, hogy igazad van...
-Na, jól van, akkor mostmár szia.
-Köszi, szia.
Ma reggel is ott vásároltam (minden reggel ott vásárolok, khmm), ma is Ő volt.
-Hello, hogy vagy? (Hello, how are you?)
-Hello, köszi, Te?
-... (nyúl a zacskóért)
-Köszi, nem kell zacskó
-... (teljesen máshol jár a feje)
..közben visszamegyek kicserélni a vizemet egy másikra, Ő sajnálja
visszaérek a sütim egy nagy zacskóban figyel.
beüti...
-...
-Jaj, várj, van klubkártyám.
-...
..kártyás fizetés
-...
beütöm a PIN kódot
-Köszi, szia (Thank you, good bye) (mosolyog)
-Köszi, szia (mosolygok)
Ma ki volt benne kapcsolva a robot.
2008-04-03
2008 aprilis 03.
na, tegnap átnéztem egy csomó fotót,
amit az elmúlt háromhavi nyüzsibe' meg előtte csináltam
és az a jó hírem van, hogy úgy érzem van néhány, amit meg kell osztanom.
úgy is, mint képi támogatása az írott élményeknek (haj, de szép kis mondat)
és úgy is néhányat, hogy szépnek gondolom őket.
a fellelhetőségekről itt nyújtózkodom majd tájékoztatással.
azt hittem, hogy majd most ebédszünetben már oda is biggyesztek néhányat,
de kijöttem a Flickr gyakorlatból és kell egy kicsit több idő rá.
nade legalább nektek mostmár van mit várni.
...
mai valós események:
ma tavasztündérnek öltöztem,
ami meg is hozta a hatását és mosolygós tavasz lett,
amit egyebkent én itt töltöttem az irodában ebédszünetben is,
szórakoztatni vágyva.
nade mindegy, mert a cipőm egyik sarkáról lejött a tipli (azt úgy hívják, ugye),
amikor majdnem leestem a lépcsőn a metróban,
szóval nem jutottam volna messzire egyebként sem.
amit az elmúlt háromhavi nyüzsibe' meg előtte csináltam
és az a jó hírem van, hogy úgy érzem van néhány, amit meg kell osztanom.
úgy is, mint képi támogatása az írott élményeknek (haj, de szép kis mondat)
és úgy is néhányat, hogy szépnek gondolom őket.
a fellelhetőségekről itt nyújtózkodom majd tájékoztatással.
azt hittem, hogy majd most ebédszünetben már oda is biggyesztek néhányat,
de kijöttem a Flickr gyakorlatból és kell egy kicsit több idő rá.
nade legalább nektek mostmár van mit várni.
...
mai valós események:
ma tavasztündérnek öltöztem,
ami meg is hozta a hatását és mosolygós tavasz lett,
amit egyebkent én itt töltöttem az irodában ebédszünetben is,
szórakoztatni vágyva.
nade mindegy, mert a cipőm egyik sarkáról lejött a tipli (azt úgy hívják, ugye),
amikor majdnem leestem a lépcsőn a metróban,
szóval nem jutottam volna messzire egyebként sem.
2008-04-02
2008 április 2.
whihiiii....hihihihi
rettentően kreatív vagyok....
ezt a képet festettem tegnap éjjel.. nade várjál..várjáááál..
írtam hozzá verset is....
ezt figyeld:
zöld mezőben, zöld cipő
ha elhiszem, akkor jö-
n?
hihihiihihihiii...
szupeeeeeeer...
rettentően kreatív vagyok....
ezt a képet festettem tegnap éjjel.. nade várjál..várjáááál..írtam hozzá verset is....
ezt figyeld:
zöld mezőben, zöld cipő
ha elhiszem, akkor jö-
n?
hihihiihihihiii...
szupeeeeeeer...
2008-04-01
2008 április 1.
hát az valami elképesztő cuki, ahogy nekifutnak...
...és ahogy a többi, nem különleges kis barátjuk utánuk néz..
...ők meg jól elrepülnek melegebb éghajlatra telelni..
..és ahogy megérkeznek..
hát ez tündéri...
....
na, a BBC így tréfálkozik, legalább nem atomháborúval viccelnek
"recently discovered holiday penguines"
...április bolondjaaaaaa....:)
...és ahogy a többi, nem különleges kis barátjuk utánuk néz..
...ők meg jól elrepülnek melegebb éghajlatra telelni..
..és ahogy megérkeznek..
hát ez tündéri...
....
na, a BBC így tréfálkozik, legalább nem atomháborúval viccelnek
"recently discovered holiday penguines"
...április bolondjaaaaaa....:)
2008 március 31-első és utolsó politikai töltetű bejegyzés
elolvastam az index kezdőlapját..
és elszomorodtam..
már írtam erről egy levelet valakinek, de most ide is ideírom.
általában fejemet a homokban tartva, csukott szemmel próbálok a politikától távol maradni..főleg, hogy elkerüljek bizonyos sérüléseket..
minthogy kicsit olyan érzés, mintha évek óta kétlábbal rugdosnának ki a hazámból..
az igazságérzetem meg ha felébred, akkor bizony ott haddelhadd van....úgyhogy inkább kussolok és kikerülöm..szar így....és valahogy sosem tarozom abba a többségbe, amikor "magyarország győz"...hogy csak a legutóbbi kis tüskét említsem....
úgy érzem, hogy darabról darabra vesznek el tőle valamit, ami az enyém is.
és mégcsak egyetlen egy kisebbségbe sem tartozom,
minthogy apám családja erdélyből származik,
anyám családja tősgyökeres alföldi földmíves
én fehérbőrű vagyok és katolikusnak kereszteltek és heteroszexuális vagyok.
jaaa, hogy a barátaim többségére igaz a következőkből legalább egy, de néha többis:
művészlélek, zsidó, buzi és mind szeretnek engem nagyon és én is szeretem őket nagyon,
és még sosem kategorizáltam őket így és egyáltalán nem gondolom, hogy bármelyik rosszabb lenne, mint a fehérbőrű, hetero, katolikus (mégha nem is hithű..mondhatni, én kishithű vagyok..hahahaha)
és ők is szeretik a hazájukat...
vannak még külföldi művészlélek vagy zsidó vagy buzi vagy keresztény vagy színesbőrű ismerőseim is.. meg másmilyenek is...
és ők miattam is azt gondolják, hogy magyarország az jó hely...
és nem a népszavazásról beszélek, vagy bármi aktuálpolitikáról, mert hallottam pro- és kontra is meggyőző véleményeket,
hanem az egészről...
a gondolkodás hiányáról...
az egészséges, építő, kreatív vita hiányáról...
amit nemcsak a politikusaink nem tudnak, hanem az ország zöme képtelen rá..
az emberek, akik ott élnek...
de kitől is tanulhatnának, mikor a választott "szuper-egoban" sincs meg erre a képesség?
magyarország olyan mint egy hisztis, árvaházban felnőtt kamaszgyerek, akit későn adoptáltak,
és az adoptáló szülők valójában csupán csak néhány évvel idősebbek és ugyanabból az árvaházból kerültek ki.
olyan jó lenne, ha képesek lennénk tanulni,
ha tényleg lenne valaki, aki elmondja ennek a gyereknek, hogy valami miért jó és miért rossz..
és a végén megállapodás születhessen
és ne egy vödör szar, amit az másik képébe locsolhat, aki tovább kussolt...szó nélkül....
"aki háromra megszólal, azé' lesz a vödör szar..."
nnna, tényleg elszomorodtam...
pedig én még azon gondolkoztam, hogy majd hazamegyek és megreformálom a művészeti oktatás egy pici szegmensét....
hogy majd harcolok azért a néhányért aki jön, hogy legalább ők ne vesszenek el....
vagy lopok valami vizuális kultúrát az elgyöpösödött szivekbe..ha mást nem akkor a lakásaikba.....mert én abban hiszek, a kultúrában...
bár már egyszer nagyon belefáradtam, ebbe otthon, majdnem bele is halt a kis lelkem....
utálom, hogy az emberek nem gondolkoznak, hogy nem raknak egymás mögé dolgokat, hogy nem néznek meg legalább két kombinációt, amit az adott információkból össze lehet rakni...
nem, csak lenyelik a szart, amit a tátott bámuló szájukba raknak....
hogy a nagy többségből a szikrája is hiányzik még a hétköznapi kreativitásnak is, ami nem is az alkotáshoz, hanem csupán a túléléshez szükséges.........
hogy nem beszélnek és nem írnak helyesen, hogy képtelenek alkotni bármit..bármit...még egy rohadt mondatot is, az olvasásról meg ne is beszéljünk...meg egy egyenes-görbe vonalat is...
hogy ugyanabban a szarban élnek, amiben 20 évvel ezelőtt és cipelik magukkal "lakásról-lakásra"
és ugyanabba az elsárgult, megvakult, műanyagkeretes tükörbe néznek bele minden reggel és az még mindegy is lenne, csakhogy észre sem veszik..
és mivel nem veszik észre, így változtatni sem akarnak..és csak szarabbul néznek ki napról napra....
és így nem lehet...így nem lehet semmit...:(..
nem akarom megmenteni a világot..
szarok a világra, én csak abban a kis szegletében szeretném jól érezni magam, ahol vagyok....
de miért kell ehhez egy másik országban élnem?
most március végén jól megfutamodtam...egyszerűen nem akarok belehalni...
annyi minden más tennivalóm van még...:(
és közben meg rohadtul hiányzik valami...
na ezt is mondom...
nyau.
magyarország egy szürkemarha....
és elszomorodtam..
már írtam erről egy levelet valakinek, de most ide is ideírom.
általában fejemet a homokban tartva, csukott szemmel próbálok a politikától távol maradni..főleg, hogy elkerüljek bizonyos sérüléseket..
minthogy kicsit olyan érzés, mintha évek óta kétlábbal rugdosnának ki a hazámból..
az igazságérzetem meg ha felébred, akkor bizony ott haddelhadd van....úgyhogy inkább kussolok és kikerülöm..szar így....és valahogy sosem tarozom abba a többségbe, amikor "magyarország győz"...hogy csak a legutóbbi kis tüskét említsem....
úgy érzem, hogy darabról darabra vesznek el tőle valamit, ami az enyém is.
és mégcsak egyetlen egy kisebbségbe sem tartozom,
minthogy apám családja erdélyből származik,
anyám családja tősgyökeres alföldi földmíves
én fehérbőrű vagyok és katolikusnak kereszteltek és heteroszexuális vagyok.
jaaa, hogy a barátaim többségére igaz a következőkből legalább egy, de néha többis:
művészlélek, zsidó, buzi és mind szeretnek engem nagyon és én is szeretem őket nagyon,
és még sosem kategorizáltam őket így és egyáltalán nem gondolom, hogy bármelyik rosszabb lenne, mint a fehérbőrű, hetero, katolikus (mégha nem is hithű..mondhatni, én kishithű vagyok..hahahaha)
és ők is szeretik a hazájukat...
vannak még külföldi művészlélek vagy zsidó vagy buzi vagy keresztény vagy színesbőrű ismerőseim is.. meg másmilyenek is...
és ők miattam is azt gondolják, hogy magyarország az jó hely...
és nem a népszavazásról beszélek, vagy bármi aktuálpolitikáról, mert hallottam pro- és kontra is meggyőző véleményeket,
hanem az egészről...
a gondolkodás hiányáról...
az egészséges, építő, kreatív vita hiányáról...
amit nemcsak a politikusaink nem tudnak, hanem az ország zöme képtelen rá..
az emberek, akik ott élnek...
de kitől is tanulhatnának, mikor a választott "szuper-egoban" sincs meg erre a képesség?
magyarország olyan mint egy hisztis, árvaházban felnőtt kamaszgyerek, akit későn adoptáltak,
és az adoptáló szülők valójában csupán csak néhány évvel idősebbek és ugyanabból az árvaházból kerültek ki.
olyan jó lenne, ha képesek lennénk tanulni,
ha tényleg lenne valaki, aki elmondja ennek a gyereknek, hogy valami miért jó és miért rossz..
és a végén megállapodás születhessen
és ne egy vödör szar, amit az másik képébe locsolhat, aki tovább kussolt...szó nélkül....
"aki háromra megszólal, azé' lesz a vödör szar..."
nnna, tényleg elszomorodtam...
pedig én még azon gondolkoztam, hogy majd hazamegyek és megreformálom a művészeti oktatás egy pici szegmensét....
hogy majd harcolok azért a néhányért aki jön, hogy legalább ők ne vesszenek el....
vagy lopok valami vizuális kultúrát az elgyöpösödött szivekbe..ha mást nem akkor a lakásaikba.....mert én abban hiszek, a kultúrában...
bár már egyszer nagyon belefáradtam, ebbe otthon, majdnem bele is halt a kis lelkem....
utálom, hogy az emberek nem gondolkoznak, hogy nem raknak egymás mögé dolgokat, hogy nem néznek meg legalább két kombinációt, amit az adott információkból össze lehet rakni...
nem, csak lenyelik a szart, amit a tátott bámuló szájukba raknak....
hogy a nagy többségből a szikrája is hiányzik még a hétköznapi kreativitásnak is, ami nem is az alkotáshoz, hanem csupán a túléléshez szükséges.........
hogy nem beszélnek és nem írnak helyesen, hogy képtelenek alkotni bármit..bármit...még egy rohadt mondatot is, az olvasásról meg ne is beszéljünk...meg egy egyenes-görbe vonalat is...
hogy ugyanabban a szarban élnek, amiben 20 évvel ezelőtt és cipelik magukkal "lakásról-lakásra"
és ugyanabba az elsárgult, megvakult, műanyagkeretes tükörbe néznek bele minden reggel és az még mindegy is lenne, csakhogy észre sem veszik..
és mivel nem veszik észre, így változtatni sem akarnak..és csak szarabbul néznek ki napról napra....
és így nem lehet...így nem lehet semmit...:(..
nem akarom megmenteni a világot..
szarok a világra, én csak abban a kis szegletében szeretném jól érezni magam, ahol vagyok....
de miért kell ehhez egy másik országban élnem?
most március végén jól megfutamodtam...egyszerűen nem akarok belehalni...
annyi minden más tennivalóm van még...:(
és közben meg rohadtul hiányzik valami...
na ezt is mondom...
nyau.
magyarország egy szürkemarha....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)