2007 március 24

Arra jöttem rá a minap,
hogy az ember igazán akkor mondhatja el magáról, hogy odaköltözött valahova,
ha már nem megy be a városba azért, hogy nézze.

Arra jöttem rá ma reggel,
hogy igazán akkor kezdem beletenni a kis szívem a munkába,
amikor felébredek hétvégén reggel nyolckor arra, hogy dolgozni kell menni.
(amit aztán csak egy érdekes, kissé bizarr jelnek könyveltem el ma,
és aludtam nyugodtan kettőig)

És hogy akcentusom kezdett el lenni a billentyűzethasználatnál, az kurvára idegesítő.
Külön figyelnem kell a z és y cserére, és az ékezetekre....
(Most lebuktam, hogy nem is rajzolok hanem gépelek egész nap, mi?)

Hála istennek az angolt még mindig egy egészen kedves kelet-európai akcentussal beszélem.