2008-07-07

2008 július 7.

na az időutazás teljesen rendben van ám:)

és én is örülök.
és valóban lezárok egy korszakot, és ez jó..

úgyhogy ezt az aktát is lezárom itt.

(nagylevegő, szívdobogás)

de kezdek egy másikat azt hiszem...

bár itthon olvasgatva a magyar blogokat,
sokkal unalmasabbnak tűnnek, de megpróbálom hátha..
nem jobban csinálni, csak hátha csinálni tudom..
merthát elég sokat segített a rendszerezésben,
és valahogy szokásommá is vált és nincs kedvem lemondani róla.
ez.

szóval köszönöm mindenkinek,
aki ott volt velem, még akkor is ha közben legtöbbször fizikailag itt volt.
sokat, nagyon sokat számított.

viszontlátásra.
:)

2008-07-05

2008 június 05.

hát haza, igen.
az úgy volt, hogy londonban egy átmulatott éjszaka után lefeküdtem aludni,
aztán azt álmodtam,
hogy felhív a taxis, aztán behúzom a bôröndöt és bezárom magam mögött az ajtót, aztán hirtelen a repülôtéren voltam, ami ugyanolyan volt mint mindig, csak az ég volt narancssárgás napfelkeltés, és a következô képben bent ültem a repülôben.
és mikor felébredtem
álltam a repülôtéri buszon, ami a géptôl a térig szállít és meglepetésemben elkezdtek potyogni a könnyek. és aztán abba sem maradtak sokáig. és egyáltalán nem tudtam, hogy öröm-e vagy bánat. de talán egyik sem.

furcsa csak, hogy most tényleg megvan minden, amit eddig szerettem volna.
és most tényleg valami új kezdôdik.
és ez jó.
csakhogy talán azt a küzdést ismerem, amíg így összegyûjtögeti az ember a dolgokat,
de azt még nem amikor tényleg használni is kezdi ôket és nem csak játékból.
nade nem aggódom, szerintem meg fogom oldani.
elégszer eljátszottam már, meg tudom csinálni élôadásban is.

mostmár csak akkor jön rám a sírás,
ha azokat az weboldalakat nyitom meg, amit odakint mindennap megnéztem.
de az szerintem vicces.

otthon vagyok, de nem a hely miatt.
otthon vagyok magamban.
de még egy kicsit szoknom kell.

2008-07-01

2008 július 1.

hát...
álmomban kiesett a bal felső kettes,
de aztán visszatettem,
de előtte kicsit nézegettem a helyét,
lökdöstem a nyelvemmel,
élő hús volt.
aztán visszatettem és pont passzolt,
kicsit lötyögött,
azt gondoltam, talán nem kéne visszarakni.
csak valahogy az ínyem volt magasan,
hosszan kilógott a többi fogak gyökere is.
nem fájt.
felhúzott felsőajakkal vizsgálgattam.

...
ez a mai archetipikus.
nem, nem fog meghalni senkim mostanság, tudom.

viszont:
"A hagyományos álomfejtés abból indul ki,hogy a fog az álomban az agressziv szexualitás jele.
Helyesebb, ha a szexuális érettséghez vezető folyamattal hozzuk összefüggésbe.
Kihulló vagy laza fog arra utal, hogy az álmodó tisztában van vele: olyanfajta átmenetet él át, amely ahhoz a lépéshez hasonlítható, mikor a gyerekből felnőtt,a felnőttből pedig gyámoltalan öreg lesz.
Ha valaki álmában attól fél, hogy kihullanak a fogai, akkor arról a szorongásról van szó, hogy megöregszik és nem lesz többé kívánatos,vagy éppen attól tart, hogy felnőtté válik."

nem féltem, nem aggódtam..vizsgálgattam

2008 július 1.

..és akkor elérkezetünk
az utolsó nap előre fuss
című fejezethez...

de arról még semmit nem tudok, úgyhogy előzmények:

azért tegnap megvettem a bőröndöt,
igen, lila és pöttyös,
cipőt is árultak olcsóért,
azt is vettem,
azmeg epres rágógumicsíkokból van,
aztán bőgtem a 29-es buszon hazafelé egyszercsak,
aztán vettem sört meg csipszet,
a meccshez.
és kaptam Új-zélAndy nyakláncot, a neve Koru

ma meg újra Camden,
meg a Csaba, meg az Áron, meg a Karina.
meg a vacsi az énkedvencem japánban,
meg a Panni, meg a Feso, meg a Gábor, meg a Judit, meg a Zsófi, meg a ...ööö...Zsófipasija.
és kaptam LonelyPlanet Portugáliáról, meg Olaszországról,
támogatva a "titkos" terveimet,
amit a következő keresőszavakra lehet kisajtolni belőlem:
tervek, szeptember, autó, európa, utazás, portugália, atlanti-óceán.

holnap is menjek Camdenbe?

hmm..
csomó minden van,
egyrészt pénz kell a bankból,
nade persze a csekkönyv az a bepakolt hátizsák legalján lapul,
(én egy istencsapása vagyok néha, de tényleg)
és akkor mennyit is, és mikor lesz már szarabb a forint..bazzeg.
másrészt: talán kitakarítanám utoljára a fürdőszobát,
harmadrészt: taxi kell a repülőtérre,
negyedrészt: kollégákat kell még látogatnom, és hátha még a Cilit is egy puszira,
ezredrészt:be kell pakolni az új bőröndöt...
kb. ennyi...
..nem, vásárolni nem fogunk többet, csend legyen...

2008-06-29

2008 június 29.

Tegnap mi is megcsináltuk Brightont Miki-vel.
nem táncoltunk meztelenül, mint Csordi videójában a gyerekek,
viszont bejárkáltuk az egészet,
ittunk szar kávét, meg jó kávét,
megnéztük a TajMahal-t,
meg orkánszerű szélben toltuk a fish'n'chips-et a tengerparton,
meg a végén vacsiztunk AlyaMejdiJodieésmégsokanmásokkal
a valami isteni helyen, amiről majd képekben többet.

Martin kiállításáról mi lekéstünk,
pedig azt hiszem, érdekelt volna,
Helen volt a főszereplője,
festményekben, fotókban és blogbejegyzésekben.
érdekes kis iroda volt ez, az biztos.

(Martin egyébként szintén most lépett ki,
csakhogy ő 12 évet nyomott ott le,
most úgy döntött mégis inkább művész lesz,
Martin barátja Martin már rég megcselekedte ezt,
amikor könyvelőből buszsofőrré avanzsált,
ami nyilván elsőre furcsa,
de a dolog úgy áll, hogy sokkal boldogabb azóta.

Helen pedig egy irodai visszatérő, egy húsbavágó műtét után,
amiről sokkoló módon tájékoztatott anno bennünket.
kedves ő, meg minden, meg igyekszik is, meg változik is,
de lehet, hogy férfiként szimplán csak bunkó volt,
nőként ez egy kicsit finomodott, ígyhát trampli lett belőle.
legalábbis az irodában ezt az arcát mutatta,
na pont ezért néztem volna meg a kiállítást,
mert hátha nem is.


...
és most elmegyek veszek
egy kis kézipoggyász bőröndöt Camden-ben,
mert kell.

2008-06-28

2008 június 28.

...és tegnap este az jutott eszembe, hogy valószínüleg egy részem, mindig itt fog üldögélni a Tottenham Court Road-nál a Centre Point előtt a medence pereménél, a süvítő szélben a magasnyomású homlokzattisztító zajában, kezemben a fish'n'gravy-vel, fenekem alatt a búcsúzós-kártyámmal, hátam mögött a búcsúajándékaim egyharmadával, és két falat között a piros emeletes buszokat fogom bámulni, mintha még sosem láttam volna őket, és belül a fejemben kicsit több, mint két évnyi filmet próbálnak majd levetíteni, és megpróbálok majd nem sírni és sikerülni is fog, mert nem kell, hogy odajöjjön a szokásos feka ismerkedős "are you all right?"

..yes, I'm definitely fine, thanks.

2008-06-26

2008 június 26.

még mindig nyitva van az aranykapu.
a vonatállomáson meg szállingózik a hó,
mire hóvihar lehetne, már hetedhét országon túl járunk.

és ez így tökéletes.

2008-06-25

2008 junius 25

miert van az, hogy en inkabb akkor kikoltoznek az erdobe bogyot gyujteni? nagyon.

House of Future:
http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/europe/7348940.stm

nem vagyok valami halado szellemu, mi?!
meg technikaellenes is vagyok, meg fejlodesellenes is biztos.
meg informaciogyujtesi-rabszolgasag ellenes is.
na jo, az tenyleg.

de igazandibol, miert van az, hogy ez engem elsokorben tenyleg halalra ijeszt?
engem biztos maglyan egettek volna el, amikor Guttenberg kitalalta a konyvnyomtatast.

pedig milyen jo otlet volt, de tenyleg.

2008-06-23

2008 június 24.

nyitva van az aranykapu.

olyan ez itt most egy kicsit, amikor régen, amikor még kisebb gyerek voltam és táborba mentem nyáron, akkor a végén az utolsó napon az egész mindig bezsongott, mindenki szerelmet vallott mindenkinek, meg hatalmas viháncolás lett.

na pont olyan ez most, csak hosszabb ideje tart. és remélem így is marad.
mármint, nem baj, ha icipicit kevésbé lesz intenzív (jajne:)),
de azért maradjon csak nyitva az az aranykapu végre már.

az az elektromos vezetéktenger, ami a kis repülőm fölött örülve szikrázik, elképesztő információmennyiséget szállít. ide-oda.
és pontosan időzített, nagyon fontos beszélgetéseket, találkozásokat, gondolatokat, telefonhívásokat és sms-eket és történéseket produkál,
tudom ez mindig is volt, de most nagyon precíz és eléggé sok.
például

az Anitával szinkronálmodtunk.
idézem:

"Haho,

megkaptad az elozot?

Na most leirom mit almodtam:

Hazamentem Budapestre vegleg.
es eleinte tok szar volt, nem ertettem mit keresek ott, raadasul a szuleimnel laktam egy nagy hazban, amit valakitol orokoltunk, de a szuleim csak a foldszintet hasznaltak, es en is ott laktam veluk kb. a konyhaban.
valahol a 12. keruletben volt ez , egy nagy villa szep helyen de eleg sotet volt.
es akkor elhatarozam hogy en bizony felkoltozom az emeletre, mert ott biztos vilagosabb van.
kicsit felelmetes volt, mert valaki meghalt az emeleten korabban.
na es akkor nekialltam felujitani az emeletet es egyszercsak jott egy csomo ember segiteni (volt egy lany aki kajat fozott mindenkinek pld) , es kiderult hogy van egy iszonuy nagy uveghaz a kerben zoldsegekkel, es kitalaltam, hogy meghivom a szomszedban levo iskolat hogy hasznaljak ok, es tanitsanak biologiat az uveghazban.
kozben felujitottuk az emeletet es ott is kiderult, hogy azert nez ki annyira lepukkantnak, mert egyszer forgattak ott egy filmet es a filmesek befestettek mindet ,hogy lepukkantnak nezzen ki, de igazabol csak le kellett mosni a falakat, es lett egy hatalmas terem font, ott meg lehetne tanconli.
es gondoltam hogy ez tok jo most, csak itt ez a kert, most aztan nem tudok majd elutazni.
Es akkor bejottel a kertbe es mondtad hogy ugy tunik hogy most egy olyan idoszak jon az eletemben, amiben megalapozom oreg napjaimat vagy valami ilyesmi (ha esetleg megirnad, mit mondtal..az jo lenne..koszi)


na igy.

hogy vagy?
pusz"


idézet vége.

én erre egy nagyon hosszú, sms-ben válaszoltam, amiben fontos többek között elmondtam, hogy én is ilyet álmodtam, és aztán elküldtem neki a linket, ahol megtalálja.

jó, mi?!

nekem nagyon.:)

2008 június 22.

azért mostmár titokban el-eltörik a mécses.

2008-06-21

2008 június 21.- elindultak


tudom, hogy mi van a csomagokban és lélegzem. jó.
.

2008-06-20

2008 június 20.

megpróbáltam lemérni magam James digitális mérlegén.
többszöri próbálkozásra is nulla kilogrammot mutatott.
Súlytalan vagyok.

Gyanítom, hogy ez egy lélekmérleg.

2008-06-19

2008 junius 19

2008 június 19.

VILÁGSZENZÁCIÓ
tárárárárárááááá,
ilyet még nem láttak:

ugyanis
a photoblog updatelve április 16.-val bezárólag.

61 új képnek lehet örülni.
a SoványMacitól a BrüsszelRotterdamiHétvégéig.
van ott minden és mindenki.
meglássa.

2008-06-18

2008 június 18.

nem vagyok abban biztos,
hogy 100%osan jól érzem magam attól,
hogy bajszos férfiak
adják-veszik a fotómat,
a facebook owned virtuális bugyrában.
de az kétségtelen, hogy szórakoztat.
egyenlőre.

2008 június 18

tegnap láttam a metrón két tizenéves lányt,
akik tizenévesnek néztek ki.
valószinűleg ők azt gondolták, hogy én meg
pedofil leszbikus vagyok.
annyira bámultam őket megrökönyödésemben.

2008-06-17

2008 június 17.

na ma rájöttem, hogy a tudatalattim rettentő vicces állat.
lefüleltem, hogy a tejfölös doboz/pohár képet mire használja.
merthogy,
ha valami nem jó, akkor mit mondhatunk?
hát azt, hogy:

nem fenékig tejfel

tehát ha valami jó, akkkkkkooor.....

szuper.
szeretem.
:)

..

mostmár csak a pirosaranyra kell rájönnöm,
hmmm
úgy sejtem, hogy úgy kell érteni, hogy
piros arany.
ígyhát a boldogságos tejfölösdoboz mellett
ez kvázi pénznyereményként létezik a kis világomban.

meg vagyok elégedve.
:)

2008-06-16

2008 június 16.

megpróbáltam megszerelni, hogy tényleg rákattintva nagyobbak legyenek a képek, mintahogy a többi képek is, amiket ide eddig feltöltöttem, de nem sikerült.
de persze az is lehet, hogy csak az én itthoni és irodai gépem szarakszik..nem tudom..
hmm..végül is nem kaptam semmi visszajelzést, hogy nem is lesz nagyobb..úgyhogy még az is lehet..
nade..ha tényleg így van, akkor hamarosan azért a fotósblogon is fellelhetőek lesznek eme képek.
nem aggódom tovább.
...

egyébként:
úgy érzem magam, mint akiben felrobbant egy gömbvillám.

vagyinkább:
alul felkavarodott, gyors sodrású, barna szomorúság folyó.
felül magasfeszültségű, sűrű, szikrázó narancssárga vezetéktenger örül.
középen én egy kis, egyszemélyes motoros repülővel próbálok lavírozni a nagy szélben.

erősen fogom a kormányt nem lesz baj.
fogok sírni. örömömben is és bánatomban is.
nem vágyom sehová. jól.
lefoglal az itt és mostban a múlt és a jövő.

és azt kell mondjam, hogy tényleg szuper érzés.

ez van.
:)

2008-06-15

2008 június 16

rápillantottam a photoblogra és rájöttem,
hogy eléggé le vagyok maradva, úgyhogy:


a CsabaÁronÁrpiMarci koprodukcióban,

az Újdonság Varázsának ajánlásával

bemutatjuk,
a

a Tegnapi Show sztárvendégét

Sovány Macit:


a képekre kattintva azok mérete az élvezeti értékkel egyenes arányban növekszik.
jó mulatást kívánok.
:mosolyog.
....

vmi teljesen más, a mai napról:
ma egy 10 tagú kínai család ebédelt a török kifőzdében.

(lehet, hogy beszűkült vagyok, de én még soha nem láttam kínaiakat mást enni, mint kínait, vagy valami gyorskaját, főleg nem így nagycsaládostul..te már igen?
olyan volt, mintha ünnepelnének valami és valami egzotikusra vágytak volna...
én ezen annyira meglepődtem, hogy kétszer kellett odanéznem, a második alkalommal kicsit hosszan bámulva...és vigyorogva..)