Ma voltam rajzórán kedvtelésből.
Rajzoltam embert.
Az óra végén a tanár megnézte a rajzomat.
Azt mondta, csodálatos.
Megkérdezte, szobrász vagyok-e.
Én meg mondtam, nem.
És azt hazudtam, építész.
Muhahahahahaha....
...
na jó,
tényleg van egy olyan diplomám.. ok...
és nagyon fontos is nekem, ami ott került a fejembe...
és részben azzal is keresem a kenyérre valót...
és szeretem és értem és használom...
és engem is szeretnek így...
...na de ettől még nem vagyok építész...
2007-11-06
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
De miert nem...??
C.
mert nem akarok hazat tervezni (soha nem mondom, hogy soha),
de szeretek hazzal dogozni
masmilyen leptekben gondolkozom
es bar ugyanazt a tudast hasznalom, de mashonnan kozelitek...
belulrol..
epitesz helyett, belso epitesz..de annak nincs olyan respektje es tortenete sincs evezredes... es persze keveredik a lakberendezovel.. mindenhol.. ami viszont nem vagyok...
ugyhogy ha megkerdezik, mindig azt mondom epitesz.. aztan hosszas magyarazkodasba kezdek, hogy hogyan is... mert mindig ugy erzem fullentek...
es mindemellet pedig sokkal-sokkal jobb nekem igy..mint ugy...
es egyebkent meg ugyanezzel a diplomaval vannak, akik egyiket sem tudjak csinalni...
ilyen ez a szelavi...
epitesz
belso epitesz
(direkt irom ket szoban)
lakberendezo
azt hiszem ez az a harmas kis csapat, amivel tenyleg minosegi es hatekony (mind alkotas, mind penzugyi teren) munkat lehetne vegezni.
mert jo es hasznalhato atfedesek vannak.
nem kell es nem is lehet mindent egyedul csinalni mostansag..
a vege mindig csak maszatolas lesz.
Megjegyzés küldése